Tanárok
Barto (dr. Erdősi Bertalan György)
Táncos pályafutásomat 1993-ban kezdtem el, a társastáncok világában - hosszú és sikerekkel teli versenyzői éveimnek az egyetemi tanulmányaim elkezdése vetett véget. A tánc az életem részévé vált már kiskorom óta, ebben a világban töltöttem minden szabadidőmet, találtam meg baráti körömet, éltem át kellemes és szomorú pillanatokat egyaránt.
A salsát itthon ismertem meg, így 2004-ben kubai salsa tanfolyammal kezdtem ezt a táncstílust - mihelyst megismerkedtem a salsa Los Angeles-i irányzatának nevezett stílusával, minden erőmet ennek elsajátítására szenteltem. A stílus elsajátításában a világ legjobb tanárai (többek között F. Vazquez, Supermario, L. Vazquez, A. Espinoza, Edie "The Salsa Freak", Susana Montero, Melissa Fernandez) segítettek, s természetesen segítenek továbbra is. Legfőbb célomnak a - világszerte legnépszerűbb - Salsa Los Angeles Style hazai bázisának növelését tekintem. Tánciskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk tánctudásunk folyamatos fejlesztésére, hiszen a tánc maga az élet: holtig lehet tanulni. s tanárként ez sokkal több puszta lehetőségnél, ez a szakmai hitelességet megalapozó kötelezettség.
2007-től számos külföldi salsa fesztivál meghívott tanára ill. fellépője voltam. A külföldön elért sikert hazahozva, szeretném Magyarországot a salsa világtérképén erőteljesebben szerepeltetni. A salsa egységének megteremtése, és a minőségi-igényes táncoktatás hosszú távú biztosítása érdekében a Magyar Salsa Egyesület alapítótagjaként, annak alelnöki tisztségét látom el 2008 óta.
A Palladium Salsa vezetőjeként, óráimon a magabiztos tánctudás átadása mellett a jó hangulat biztosítását tartom elsődleges szempontnak: aktív kikapcsolódást a hétköznapok hajszájából - szenvedélyem a szórakoztatás. :)
Zombory Balázs
Mindig is lenyűgözött a páros tánc, annak ellenére, hogy nagyon sokáig ódzkodtam tőle. Sokáig rejtély maradt előttem, hogy hogyan tudnak a táncosok annyi koreográfiát megtanulni, hogy amikor zenére táncolnak, az úgy fest, mintha ott helyben a zenére komponálnák a lépéseket. 2000-ben tettem meg az első lépéseket ezen rejtély felderítésének irányába. Benkő Zsófia tánciskolájában fogtam hozzá az alap lépések elsajátításához, és ehhez legelső táncpartnerem, később versenyző-párom Versics Réka is sokat tett hozzá. Az FMH-t követte még jó pár tánciskola, míg végül 2005 nyarán rájöttem, hogy komolyabban szeretném csinálni a táncot. Azon a nyáron el is kezdtünk Rékával versenyre készülődni. Az év folyamán sok versenyen indultunk, és megannyi fellépésen vettünk részt.
Ugyanezen év szeptemberben elkezdődött a főiskola, ahol is a Gólyabálon egy ruedát táncolt az évfolyamunk. Ekkor kezdtem el salsázni, és minden este edzés után a bulikban találtam magamat. Magával ragadott az élmény, hogy minden alkalommal újabb és újabb figurát fedezhetek fel és legfőképpen az, hogy rájöttem nincsen arra szükségem, hogy rengeteg koreográfiát tanuljak meg. Elkezdtem a zenére figyelni és a mozdulatok egyre jobban összhangba kerültek a zenével. A figurákat mindig tovább gondoltam és darabjaira szedtem, hogy aztán újakat hozzak létre, úgy ahogy a zene diktálja. Így vált élő párbeszéddé a tánc a zenével és a partneremmel.
2007-ben a Floridában töltöttem egy évet, ahol teljesült két álmom is: táncot tanítottam egy stúdióban és részt vettem az Orlandoban megrendezett Salsa Kongresszuson. Az Államokban töltött egy év során, főleg ottani partnerem révén megismerkedtem a vonalas, Los Angeles-i stílussal. Már kint megfogalmazódott benne a vágy, hogy szeretnék itthon egy olyan csapat tagja lenni, ahol a vonalas irány is teret kap. Ezért örültem, hogy Barto és Beige szárnyai alatt taníthattam, most pedig Barto csapatával, a Palladium Salsa-val folytathatom a táncoktatást.
Célom, hogy minél több embernek meg tudjam mutatni a páros táncban rejlő örömöket és szépséget.
Tanítási nyelv: magyar, angol
Steve (Bardach István)
1979 telén láttam meg a napvilágot. Akkor még sejtelmem sem volt arról, hogy jó pár év múlva arról fogok írni egy tánciskola honlapján - annak tanárjaként -, hogy miért lett életem egyik legmeghatározóbb eleme a SALSA. Ha már így történt, akkor megpróbálom összefoglalni, hogy is esett ez a nagy eset. ;-)
Sohasem tudtam sokáig a kerekebbik felemen maradni, de ha valaki táncolni próbált hívni az ellen kézzel-lábbal tiltakoztam. Mígnem egy kedves barátom 1998-ban elhívott egy tánciskolába, hogy megmutassa ez nem is olyan szörnyű, ahogy én képzelem.sőt!! Egy nagyszerű tánctanár szaktudásának köszönhetően egy életre megszerettem a társastánc műfaját.
Az élet úgy hozta, hogy 2004-ben elmentem egy kubai salsa órára. A zene nagyon tetszett, de beletel egy időbe, amíg a társastánc szabályokkal tűzdelt világa után kinyílt előttem a salsa huncut fantáziavilága, ahol a zene és a tánc egymásba fonódva alkotnak egy végtelenül játékos párost. Sok nagyszerű tanártól és tanárnőtől tanultam, és tudásom gyarapodásával egyre jobban beleástam magam a salsa világba. Rákaptam a salsa bulik önfeledt hangulatára, amit a mai napig élvezek. A nagy bulizások közepette ismerkedtem meg táncpárommal, Rostási-Szabó Zsófival, akivel jelenleg is tanítunk.
És, hogy miért tanulok, tanítok, táncolok még ennyi idő után is? A válasz egyszerű: a tánc képes kiragadni a hétköznapok gondjaiból, megtanít belefeledkezni a pillanatba és élvezni azt.. és ezt az élményt szeretném megosztani tanítványaimmal.
Rostási Szabó Zsófi
Rögös úton kerültem a hobbisport mellett a karibi táncok közelébe és kezdtem el hobbiszerűen táncolni. Viszont amikor belevágtam annál nagyobb intenzitással veselkedtem neki: ahogy sokunknál, nálam is általános volt a heti 4-5 csoportos és magánóra, és a heti 5 buli. Teljesen magával ragadott az a hangulat, amit ez a tánc ad. Nem lehetett levakarni a parkettről. Több iskola és magántanár óráiba belekóstoltam, ahol csiszolódott a technikám, de arról ami ennek a táncnak a lényege: a spontaneitásról, arról, hogy a tánc nyelvén hogyan tud két ember beszélgetni, a bulikban tanultam a legtöbbet. Hiszen nincs két egyforma partner, nincs két egyforma zene, és nincs két egyforma tánc.
A rengeteg táncos bulinak egy szerencsés találkozás is az eredménye lett: itt ismerkedtem meg állandó partneremmel, Bardach Istvánnal, azaz Stevvel, akivel hamarosan elkezdtünk együtt dolgozni.
Nagyon fontos számomra hogy másoknak is átadhassam azt az érzést, hangulatot, amit a salsa adhat, ezért külön öröm, hogy a kubai salsát egy éve már én is tanítom.
Találkozzunk a parketten!
Tölgyessy-Khell Cynthia
1977-ben Budapesten születtem, három éves korom óta táncolok.
Pályafutásom 1980-ban Ullmann Mónika nagymamájánál Igaz Lucy táncművésznél kezdődött, ahol először járni tanultunk és lépésről lépésre fejlődtünk a tánc különböző stílusaiban, mint a jazz, balett, sztepp, akrobatika és show tánc. Ma is szeretettel gondolok vissza erre a 10 évre, hisz egy csodálatos nőtől tanulhattam meg a tánc alapjait.
1991-ben hirtelen felindulásból belemerültem a társastánc világába. A Harmónia táncegyesületben Székely Attila vezetésével sajátítottam el a standard és latin táncokat, a keringőtől egészen a szambáig. Versenyeken indultam, de megfelelő fiúpartner hiányában áteveztem egy következő stílusba.
1994-ben Zoltán Erika tánciskolájában Kátai Robi tanítványa voltam, ahol megjárva kemény munkával a szamárlétrát tanárként is dolgoztam. Itt a modern tánc, hip-hop stílust tanultam meg. Pár év után utunk különvált és az utána következő 7 évben saját tánciskolát vezettem és voltam egy pop csapat tagja is.
2000-2003-ig a sok tévés szereplésem mellett a Nemzeti Színházban is dolgoztam.
2005 és 2007 között Londonban éltem ahol sok neves táncstúdióban megfordultam és különböző, számomra ismeretlen táncstílusokat is kipróbáltam, illetve a már meglévőket fejlesztettem. Többek között Madonna, NSYNC és Justin Timberlake koreográfusaitól is tanultam.
Itt szerettem bele a salsába és ötvöztem az eddig tanultakkal. Így született meg a dinamikus,szexi salsa hip-hop.
Winkler Edina
...elengedni mindent és szállni...
...figyelni...megélni...és játszani...
...átadni...megőrülni...visszafogni...együtt rezegni...
...érezni...érteni...érinteni...és főleg nagyon élvezni...
Gyerekkorom óta vonz a zene és a tánc. Sok stílust próbáltam (persze különböző szinteken): a klasszikus balettől a modern és kortárs táncokig (+ showtánc, jazz, néptánc, hip-hop, társastánc, stb), sok tanár és barát tanított; inspirált és segített abban, hogy közelebb jussak a zenéhez, az emberi testhez és magamhoz.
A SALSA-val kb. 5 éve találkoztam, azóta tanulom, táncolom, imádom... Az egyik legjobb szórakozásnak és gyógymódnak tartom, minden testi-leki bajokra.
Még szerencse, hogy vény nélkül is kapható. A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezz bátran.:)
Patay Dóri
13 évesen társastánccal, majd latin versenytánccal kezdődött a tánc iránti szenvedélyem. 16 éves voltam, amikor a cubai salsa felszabadultságával és szenvedélyével magával ragadott, de nem telt bele sok idő mire mire eljutottam az első "vonalas" külföldi salsa kongresszusra. Megvilágosodásként hatott az élmény, hogy lehet ennyire önkifejező és kifinomultan nőies módon salsát táncolni. Azóta számos salsa fesztiválon vettem már részt, és minden lehetőséget megragadok, hogy a legjobbaktól tanulhassak és fejlődhessek. Svédországtól a görög szigetekig, USA-tól Bangkokig több országban megfordultam és élveztem a helyi salsa clubok éjszakáit, és ennek köszönhetően nem csak a salsa különböző stílusait, hanem a bachata, cha-cha, pachanga titkait is magamba szívtam. Elsősorban a Los Angeles-i salsa szabadságát és könnyedségét szeretném közvetíteni.
Oktatás nyelve: angol, magyar
Arany Szabolcs
A zene és a tánc szeretete egész életemben jelen volt. Tizenéves koromban ismerkedtem meg a társastáncokkal.
A salsával később, huszonévesen találkoztam, mely találkozást a tánc iránti benső vágyam már valószínűleg rég óta várta. Így alakult ki pillanatok alatt a tánc iránti szerelem és lett úrrá rajtam ez a szenvedély megváltoztatva az életemet.
Számomra a salsa szíve a zenéje, a lelke a tánca, ami ősi ritmusok által vezérelt ösztönökből merítkezik, esténként eleven és tüzes hangszerekbe öltözik, mozdulatainak pedig a szenvedély a múzsája.
Vallom, hogy bármit tanuljon az ember, mindig a legjobbaktól érdemes. A ruedával Polgár Tamás keze alatt ismerkedtem meg, később Földi Anikó iskolájában és tánccsapatában gyarapíthattam tudásom.
Ösztönös táncosként igyekszem az autentikus kubai salsában eddig megszerzett ismereteim átadni és tovább bővíteni, hogy minél többen élhessék át a saját táncukat, amikor már azt érzik, hogy az a ritmus akkor is szól, amikor a zenét már rég lekapcsolták...
Zentai Zsuzsi
Sajnos ezt a kis monológot én nem tudom úgy kezdeni, hogy már kislány korom óta táncos akartam lenni. Ugyan kis elsősként megpróbálkoztam a jazz balettel, de hát ahogy mondani szokták: "érdeklődés(em) hiányában" elmaradt a dolog. Aztán jött a népi tánc, amiben jól "elcsujogattam" alsó tagozatban. Ezzel párhuzamosan viszont elkezdtem a zongora billentyűit bűvölni először alap, majd emelt szinten, mely majd' 10 évig le is kötötte minden energiámat és figyelmemet.
Középiskolában a sportok foglalkoztattak, főként a szertorna és az atlétika. Aztán az iskola és a plusz év után jöttek a munkás hétköznapok, amibe véletlenül csöppent bele a salsa egy Szilvuplés buli alkalmával.
Nem sokkal ezután, 2006-ban csatlakoztam egy akkor induló csoporthoz, és onnantól kezdve töretlen a szerelmem a kubai salsa iránt. Sőt... Minél több időt töltök a tánccal, annál inkább megnyílik ez a sokszínű világ.
Ezt az izgalmas és sokszínű világot szeretném, ha minél többen megismernék, és megtalálnák önmagukat a táncban úgy, ahogy én is.